Mai
sétánkon szervezetünk szénhidrát-anyagcseréjéről, és az ehhez szorosan
hozzátartozó GI-ről, glikémiás indexről fogok beszélni.
Minden élő szervezetnek folyamatos energiaellátásra van szüksége.
Hogy kinek, mennyi energiára, sok mindentől függ. Kortól, nemtől, fizikai
aktivitástól.
Azonban van egy közös vonás mindenkiben. Hogy szervezetünk egyformán reagál a
szénhidrát-bevitelre. Persze, itt az egészséges szervezetre gondolok. Mert
sajnos a cukorbetegeknél a dolgok máshogy működnek.
Az
energiatermelő- és felhasználó folyamatok szorosan kölcsönhatásban állnak, itt
is zörög kedves kísérőm a csőposta, nem is akárhogyan. (Ugye emlékszik még
a hasonlatra?)

Inzulin.
Ki ne ismerné? A feladata a szénhidrátok zsírok, fehérjék anyagcseréjének
szabályozása. Az agysejtek kivételével az összes többi szerv csak inzulin
segítségével képes felvenni a vérből a glükózt.
Az inzulin hormon. A hasnyálmirigy ún. Langerhans-szigeteiben (elszórt apró sejtcsoportok), a béta sejtekben (ezek a sejtek kifejezetten erre a célra vannak kitalálva) keletkeznek.
Egészséges emberben naponta átlagosan 40-50 NE
(nemzetközi egység) inzulin termelődik.
A legfontosabb feladata a vérben keringő cukor/glükóz felhasználása, ezáltal a
vércukorszint állandóságának fenntartása.
Étkezés után a vér cukorszintje emelkedni kezd. A béta sejtek ezt érzékelik, és
fokozzák az inzulintermelést. Az inzulin arra készteti szervezetünk sejtjeit,
hogy vegyék fel a szőlőcukrot, így csökkentsék normális tartományba a vércukor
szintjét.
A felvett cukor körülbelül 5% glikogénné alakul át a májban, 30-40%-a pedig
zsírrá.
És mi történik, ha a vércukorszint csökken? Pl. sportolunk és/vagy nem
táplálkozunk megfelelően?
Csőposta beindul, a hasnyálmirigy egy másféle hormont kezd el kibocsátani,
amit glukagonnak nevezünk. Ez jelzi a májnak, hogy bocsásson ki annyi
szénhidrátot, hogy helyreálljon a normális cukorszint. Tehát az inzulin és a
glukagon csapatjátéka teszi lehetővé, hogy vércukorszintünk egyensúlyban
legyen.
Cukorbetegségben ez a csapatmunka esik szét.
(Éhezéskor a májban lévő glikogénraktár lebomlik, így kerül cukor a keringésbe.
Elsődleges az agy sejtjeinek működtetése. Ha a glikogénraktár kiürül,
ún.cukorképző folyamatok lépnek működésbe, zsírból és fehérjéből is cukor
lesz.)
A glikémiás index nem azt jelenti, hogy
az adott táplálékban mennyi, hanem hogy milyen a cukor.
A GI-l jelölt szénhidrátokat vércukor-emelő tulajdonságuk alapján 1-100-ig
terjedő skálán osztályozzuk aszerint, hogy a szőlőcukorhoz képest milyen
mértékben emelik a vér glükóz-szintjét.
Azok a szénhidrátok, amelyek lassabban kerülnek szervezetünkben lebontásra,
vagy lassabban szívódnak fel, alacsonyabb glikémiás indexűek, míg a gyorsabban
felszívódóak magasabb GI-értékűek.
A GI használata tehát azon alapul, hogy egyes élelmiszerek milyen hatást gyakorolnak
vércukor-szintünkre.
A módszer arra hívja fel a figyelmet, hogy az alacsony GI-jű értrendet
követjük, a szervezetünkben nem ugrándozik vércukor-szintünk.
A rövid idő alatt magasba szökő vércukorszint gyors és magas inzulinszint-emelkedéssel
jár, amit a vércukorszint esése és az ezt követő éhségérzet kísér. A magas inzulinszint elhízáshoz vezethet,
hosszú távon károsíthatja ereinket.
Az alacsony GI-vel rendelkező táplálékok (0-55) lassan, fokozatosan szívódnak
fel, így a vércukorszint nem hirtelen emelkedik meg.
A magasabb GI-vel bíró ételfajta (55-felett) elfogyasztását követően viszont a
gyors vércukor-emelkedést gyors süllyedés követi, ezért hamar fáradtnak és éhesnek
érezzük magunkat, ami azt eredményezi, hogy ismét éhesek leszünk.
Minél kevesebb inzulin termelődik, a szervezet annál kevesebb zsírt raktároz
el.
Kedves olvasóm! Ha a GI útmutatását követi, igyekezzen minél kisebb (lehetőleg 55-ös érték alatti) glikémiás indexű ételt választani.
Az élelmiszerek GI-jét sok minden befolyásolja.
Ha az étel zsírtartalma magasabb, a szénhidrátok lassabban ürülnek a gyomorból,
és lassabban szívódnak fel.
A fehérjetartalom úgy befolyásolja a GI értékét, hogy a fehérjemolekulák
nagyok, így lassabban bontja le a szervezet.
A savas környezet a gyomorban lassítja az ételek bélbe való ürülését, ezért
csökkentik a GI-értéket.
A vércukorszint emelkedése a rosttartalomtól is függ.
Minél magasabb, annál lassabban emelkedik a vércukorszint azért, mert a rostok fizikai akadályként hatnak a gyomorban, így lassabban
bomlik le a tápanyag, csökken a cukrok bontásának gyorsasága.
Az sem mindegy, ételeinket mennyi ideig főzzük, milyen apróra őröljük.
A magas keményítőtartalmú ételek főzéskor elvesztik állagukat, így könnyebben
emésztődnek. Minél tovább főzünk egy ételt, annál gyorsabban szívódik fel a
cukor.
Minél apróbbra őrölt az alapanyag, annál több vizet vesz fel főzés közben,
könnyebben megemésztődik, a gyomorból gyorsabban ürül, a cukor is gyorsabban
kerül a véráramba.
Az alacsonyabb GI-jű ételek fogyasztása általában egészséges.
A GI azonban önmagában nem alkalmas arra, hogy eldöntsük, egy étel mennyire
hízlal, és hogy mennyire értékes.

Pl.: az ételek zsírtartalma is jó irányba befolyásolja a GI-t, de ugye a magas
zsírtartalom egészségtelen.
A helyesen összeállított étrend tartalmaz vitaminokat, rostokat, ásványi
anyagokat, alacsony a GI-je.
A vércukorszint fokozatos emelkedése kitolja az éhségérzet megjelenését, így
nem következik be a gyors vércukor-és inzulinszint emelkedés, amit a rövid időn
belül bekövetkező zuhanás kísér, kiváltva az ezzel járó farkaséhséget.
Kedves olvasóm!
Ha Önre tör a nasi-vágy, fogyasszon diót, mogyorót, sőt csokit is ehet,
persze csak mértékkel. Ugyanis ezeknek alacsony a GI-jük.
Most nézzük, egyes ételeknek mekkora a GI-mutatójuk. Hozzáteszem, a teljesség
igénye nélkül.
Alacsony GI (0-55) |
Közepes GI (55-69) |
Magas GI (70-100) |
Zöld zöldségek |
Hajában főtt krumpli |
Krumli-püré |
Paradicsom |
Kukorica |
Kukoricapehely |
Földi mogyoró |
Fehérrépa |
Pattogatott kukorica |
Fokhagyma |
Zöldbab |
Sütemények |
Hagyma |
Tök |
Palacsinta |
Répa |
Cékla |
Karórépa |
Cseresznye |
Mangó |
Pasztinák |
Sárgabarack |
Sárgadinnye |
Görögdinnye |
Alma |
Befőttek |
Gyümölcslevek |
Körte |
Ananász |
Szörpök |
Grapefruit |
Szárított gyümölcsök |
Alkohol |
Narancs |
Banán |
Érett banán |
Kiwi |
Magvas kenyerek |
Nokedli |
Zöld szőlő |
Füge |
Aszalt szilva |
Szárított sárgabarack |
Mazsola |
Datolya |
Zsírszegény tej |
Fagyi |
Édesített tejtermékek |
Joghurt |
Kakaó |
Zsömle, Kifli |
Árpa |
Rozskenyér |
Édesített kekszek |
Teljes-kiőrlésű tésztafélék |
Pizza |
Puffasztott rizs |
Teljes-kiőrlésű kenyér |
Pitta kenyér |
Fehér kenyér |
Spagetti � Makaróni |
Tortilla |
Tésztafélék fehér rizsből |
Zabpehely |
Müzli (édesítetlen) |
Müzli |
Bab |
Gríz |
Sült krumpli |
Lencse |
Kuszkusz |
Rizsfelfújt |
Csicseriborsó |
Háztartási keksz |
ropi |
Almalé |
Ananászlé |
Coca cola |
Vadrizs |
Basmati rizs |
Fehér rizs |
Keserű csoki |
Lekvár |
Normál csoki |
Gyümölcscukor |
Méz |
Cukor |
Kedves Kísérőm!
Ugye van olyan étel, aminek GI-je láttán meglepődött?
Higgye el, nem olyan nehéz egészségesen táplálkozni.
Odafigyelés, a tápanyagok némi ismerete, elszántság, és szerény személyem. :)
Folyamatosan mutatom Önnek az utat, azt az utat, ami milliárdossá teheti. 2 milliárd...